Mozart bűvöletében
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Hamar Zsolt vezényletével március 28-án a maribori a Union Hallban, 29-én a budapesti Zeneakadémián ad egy-egy hangversenyt. A program mindkét helyszínen azonos. Elhangzik Csajkovszkij IV. zenekari szvitje, valamint a VI. „Patetikus” szimfónia, a két mű között Mozart csodaszép C-dúr zongoraversenye csendül fel Christopher Park (Maribor) és Jeremy Denk (Budapest) zongoraművészek előadásában.
Csajkovszkij, az orosz mester Mozartot „a zene Krisztusának” nevezte, és példaképként tisztelte egész életében. Ennek az imádatnak lett az eredménye a Mozartiana („Hódolat Mozart emlékének”). Csajkovszkij 1887-ben, a Don Giovanni bemutatójának századik évfordulója előtt tisztelegve komponálta zenekari szvitjét. A majdnem félórás műnek mind a négy tétele egy-egy Mozart-kompozíció feldolgozása. Mint Csajkovszkij moszkvai kiadójának írta, a szvit zenéjében a múltat akarta kortárs módon újrateremteni. Feltűnő, hogy a négy tételből három is barokk vonásokat mutat: az első két tétel Gigue és Menüett (Mozart ritkábban játszott rövid zongoradarabjai alapján), a negyedik tétel pedig Mozart variációsorozata Gluck egy 1763-ban bemutatott keleti témájú operájának (A mekkai zarándokok) egy dallamára. A harmadik tétel (Preghiera, azaz imádság) a negyedikhez hasonlóan többszörös átirat, melynek alapja Mozart Ave verum corpus kezdetű motettája. Csajkovszkij ebben az esetben azonban nem Mozart eredeti kottájából dolgozott, hanem Liszt Ferenc átiratából, Liszt ugyanis több változatban maga is feldolgozta a motettát À la Chapelle Sixtine című művében.
Jeremy Denk
Csajkovszkij VI. szimfóniája azon művek egyike, amelyek zenéjét a hallgató ma már aligha tudja elválasztani a hozzátapadt legendától. A műre ragasztott „patetikus” jelző nem a zeneszerzőtől származik, hanem testvérétől, Mogyeszt Csajkovszkijtól. A szimfónia a bemutatón csupán mérsékelt sikert aratott, a zeneszerző néhány héttel később bekövetkezett halála után azonban újra előadták, és a közönség ekkor már állva hallgatta végig, majd meg is ismételtette a zárótételt.
Wolfgang Amadeus Mozart huszonnégy zongoraversenyének fele, tizenkét mű mindössze három év alatt, 1784 és 1786 között keletkezett. A zeneszerző ezekben az években a bécsi zeneélet ünnepelt kedvence volt, aki népszerűségét elsősorban zongorajátékának köszönhette. A maga szervezte nyilvános hangversenyek legnagyobb érdeklődéssel várt műsorszáma mindig egy-egy új zongoraverseny volt, melynek szólóját természetesen maga Mozart játszotta. Ennek a tündöklő korszaknak utolsó darabja, megkoronázása az 1786. december 4-én befejezett, K. 503-as C-dúr versenymű. A trombiták hangzásával ragyogóvá, és az üstdobokkal ünnepélyessé tett C-dúr hangnem Mozartnál is a fény, a pompa, az életerő hangneme, melynek ragyogását a szélső tételekben csak rövid időre sötétíti el egy-egy moll terület, mintha egy napsütötte tájat átvonuló felhők árnyékolnának be. A lassú tétel az érett Mozart egyik legszebb Adagiója, csodálatos hangszínvarázslat, amelyben különösen fontos szerepet kapnak a fúvós hangszerek.
Christopher Park
Mariborban Mozart zongoraversenye a fiatal német-koreai származású Christoper Park előadásában lesz hallható. Park neves zenekarokkal lépett már fel, több díjat is elnyert, 2014-ben pedig a rangos Schleswig-Holstein Zenei Fesztivál Leonard Bernstein-díját ítélték neki. Az ugyancsak nagyhírű Rheingau Fesztiválon is különdíjat kapott, ezzel az indoklással: játékában technikai felvértezettség és zenei meggyőzőerő párosul, s a zsűrit megnyerő kisugárzásával elbűvölte.
Budapesten az amerikai származású Jeremy Denk tolmácsolja ezt a művet, aki hazájában az egyik legjelentősebb zongoraművésznek számít. „Mr. Denk minden bizonnyal az a zongorista, akit hallani akarsz, függetlenül attól, hogy mit, vagy épp milyen felállásban játszik – egyrészt a zene iránti intellektuális elköteleződése, másrészt játékának nemessége miatt.” – írja a New York Times.